Mindent rábízni arra, Aki egyedül tud mindent
Textus: Prédikátor 8: 1-8
1Kicsoda elég bölcs, és ki tudja megmagyarázni a dolgokat?
A bölcsesség derűssé teszi az ember arcát, és kemény arcvonásai megenyhülnek.
A kérdés előfeltételez egy sor dolgot, ami a szentírót érte, amivel találkozott, amin törte a fejét és a végén arra jutott, hogy nem érti, nem tud vele mit kezdeni, de még csak meg sem tudja magyarázni, hogy mi miért van. Miért van az igazságtalanság, miért szenved a jó, és miért boldogul a gonosz, és miért nem fordítva? Miért keres az ember sok kigondolást, amikor Isten mindent jól megteremtett és elrendezett és az embernek csak követnie kellen azt. Isten az ő drága igéjében bölcsességre tanít, áldásul adja azt, az ember meg keresi a saját maga kigondolásait és olyan is lesz mindaz, amihez a maga bölcsességéből hozzááll.
Az ember nem elég bölcs mindannak megmagyarázásához, amivel szembesülnie kell ebben a földi életben.
De nem marad ennyiben a dolog, mert ha ennyiben maradna, ha nem lenne se vigasz, se kiút, akkor igen szomorú és értelmetlen vége lenne midennek ezen a földön, és úgy egészében véve az emberi élet is nagyon szomorú és értelmetlen lenne.
„A bölcsesség derűssé teszi az ember arcát, és a kemény arcvonásai megenyhülnek.”
Az istenfélelem, a bölcsesség az ember számára vigaszt és örömet jelent. Olyan belső erőt, ami belül elrendezi a dolgokat, és annak meg van a maga hatása kifelé is. Amikor háborúság dúl a szívben annak is megvan, de annak is, amikor Istennel megbékülünk, és az Isten félelmében értelmet nyernek a dolgok, megvigasztalódik a szív, és értelmet nyer az élet. Ennek meg vannak a maga hatásai kifelé is. Az ember arcán is.
Egy bosszankodó haszontalan életet élő emberből más embert formál. Olyan embert, aki hasznára van a többi embernek, aki nem elcsüggeszt, nem lehúz, hanem felemel, segít és vigasztal, Istenre mutat, krisztusi ember és nem világi csüggedő.
Láthattuk a nyáron, a nyári táborban József életetét, aki hűséggel és csendességgel szolgált, akkor is, ha igazságtalanul bántak vele. Amikor pedig közeledett a baj, a hét szűk esztendeje az éhségnek és a halálnak, akkor felismerte, hogy mit kellett tennie, mert Istennel élt, járt. Ez az istenfélelme bölccsé tette.
A következő igeszakaszban Dávid hebroni hadserege van felsorolva. Akkor még csak a kisebb részen uralkodott, de akik mellé álltak, az igén tájékozódtak, tudták, felismerték, hogy csak annak van jövője, ami igei.
Olvassuk el ezt a kis szakaszt: 1 Krónika 12: 29-32
Ahogy elmúltak a harcok, az ige igazolta magát, és öröm töltötte el azokat, akik az igének engedelmeskedve Dávid katonái lettek.
Ha ez igaz volt Dávidra és a híveire, akkor mennyivel igazabb, a Dávid fiára, Jézusra, aki az Isten fiai, és az ő híveire. Jézust követni, értelmes, örömteljes, annak van jelene és jövője. Az hoz olyat, hogy benne nem csalódok, és a a sok próbák és igazságtalanságok okozta kemény arcvonások, sokszor a sírás vonásai, megenyhűlenk és kisimúlnak.
Ahogy ma volt a Spurgeon áhítatos könyvben, a könnyek sokszor csak még jobban megtisztítják a szemet, hogy jobban lássuk Isten kegyelmének a csodálatos voltát, amely hordoz és tart minket.
2Szerintem a király parancsát meg kell tartani, már csak az Istenre tett eskü miatt is.
3Ne hagyd el őt elhamarkodottan, ne állj rá semmi rosszra, mert mindent meg tud tenni, amit akar!
4Mert a király szava hatalmas, és ki mondhatná neki: Mit művelsz?
5Aki a parancsot megtartja, nem ismeri meg a veszedelmet, mert a bölcs ember tudja, hogy
eljön az ítélet ideje.
A király parancsa. Csak annyira tisztelem a parancsát, amennyire a személyét is. Így van ez a földi királlyal meg a mennyei királlyal is.
Isten országa ott van jelen, ahol Krisztus a király, és az ő szava tekintély és törvény, ahol ahhoz igazodnak.
A földi király szavához is igazodni kell, amíg olyat nem kér, ami a mennyei király, az Isten szavával ellenkezik, mert Dániel három társa sem borult le az arany állókép előtt, de minden egyébben meg hűségesen jártak el. A királynak az engedelmesség az Istenre tett eskü miatt jár. Azt az Istent nézem, akire felesküdtem, aki azt a királyt, mint a gondviselés eszközét odatette.
Aki Istennek megadja, ami az Istené, az rendre igyekszik megadni a császárnak is, ami a császáré, mert ez a két parancs egyszerre hangzott és ugyannak az Úr Jézusnak a szájából. Ez az ige tanítása, ez a hűség, és ezt nem szabad elhagyni elhamarkodottan, mert Isten szmon kér a hűtlenség elhamarkodott lépései miatt.
Miben kell nekünk hűnek lenni? Miben nem szabad elhamarkodott lépéseket tenni?
A király ellen lázadni, a rend ellen lázadni mindig jónak tűnik pillanatnyilag, de sokszor derül ki egy kis idő elteltével, hogy nem volt az olyan jó, sőt egyenesen elhamarkodott lépés volt. A lázadások szinte minden esetben ilyen szomorú történettel végződnek, az elhamarkodott, pillanatnyi hév, az át nem gondolt elhamarkodott lépések sora.
Isten ezzel szemben türelemre és hűségre tanít.
„a bölcse ember tudja, hogy eljön az ítélet ideje.”
Nem a mi dolgunk az. Isten elhozza minden vezetőnek az ítéletét. Ez magába foglalja azt is, hogy vannak rendelkezések és törvények, felállások, meg hasonlók, amivel Isten gyermeke sem ért egyet. Lehet, hogy Isten gyermekeként ez ellen lázadnánk, és minden elkövetnénk, de Isten nekünk nem azt adta. Az elhamarkodottság helyett meg van a helye a türelemnek, az elszenvedésnek, elhordozásnak, tudva azt, hogy mindennek és mindenkinek eljön az ítélet ideje. Az Úr az tudja, ez az ő dolga. Nekünk a saját dolgunkkal kell törődni.
6Minden dolognak megvan az ideje, amikor megítélik, mivel elhatalmasodott az emberi gonoszság.
Van olyan az Istennél, hogy beteloik a pohár, sőt Isten előtt ezek az idők már most ott vannak. Ennek a világnak is meg lesz az ítélete, mert a gonoszság elhtalamaskodott
Az ige itt józanságra int minket. Ez a világ nem lesz jobb, csak a gonoszság hatalmaskodik el
.
7Senki sem tudja, hogy mi fog történni, mert ki tudná megmondani neki: mi hogyan lesz?
Sok ember szerint a csillagok állása, ezért olvassák a horoszkópot, mintha az nem az ördögtől lenne. Van, akik szerint bölcs emberek, vagy régen élt jósok, jóslatok sokat tudnak. Nem tudnak azok semmit.
Senki sem tudja, az Isten igéje világosan mondja: senki.
Isten minden tudásában van a történelem nagy forgatókönyve leírva, Isten tudja, minekünk meg meg kell bízni az Úrban, hogy ő tudja, és ő meg is cselekszi velünk azt, ami jó.
8Az ember nem tudja hatalmában tartani a szelet, bezárni sem tudja a szelet, és senkinek sincs hatalmában megszabni halálának idejét.
Háború idején nem engednek szabadságra senkit, és a bűn nem menti meg azt, aki elkövette.
Van egy sor dolog, amit meg tudunk nevezni, le tudunk írni, de nem tudunk vele mit kezdeni, mert nincs a hatalmunkban. A szél útja, a halál ideje, a szabadság törvénye a háború idején. Ez egy sincs a mi hatalmunkban. Beszélhetünk róla, sőt panaszkodhatunk is, de a hatalmunkban nincs.
Mit lehet tenni? Ha az ember nálánal nagyobb hatalommal tehetetlenebb, akkor megteheti, hogy még egy attól is nagyobb hatalomhoz fordul, aki mindent megtehet. Ilyen hatalom csak egy van, a Mindenható Isten.
Lehet nekünk hozzá fordulni és lehet nekünk rábízni dolgokat, eseményeket, fájdalmakat, vagy csak olyan dolgokat, amik a mi erőnket és képességünket meghaladják. Lehet nekünk mindent rábízni arra, akinek nem csak hatalma van, de szerető szíve is, hogy megtegyen mindent az övéi javára.
Dávid ezt sokszor úgy tette, hogy az imameghallgatásra úgy útalt, mint múlt időre. Isten azt már meg is adta, előtte az már megtörtént. Lehet nekünk rábízni mindent és lehet nekünk benne megbízni. Ámen
479 Fogjad kezem...