A bölcsesség megóv az extrém helyzetektől
Textus: Prédikátor 7: 15-22
Egy hete azzal fejeztük be a hetes részt, hogy Isten ad jó és rossz napokat, és a jó napok idején éljünk a jóval. Nem csak rossz napok vannak, hanem jók is, egy család, egy gyülekezet életében, amikor Isten megálljt parancsol az ördögnek, és Isten drága békessége, öröme, áldásai zavartalanul áradhatnak. Lehet nekünk ennek örülni, és lehet nekünk megérteni, hogy akár a jó, akár a rossz napok a javukra vannak azoknak, akik Istent szeretik. Valahogy Isten mindezt az üdvösségünkre fordítja, ahogy erről szép hitvallásunk a Heidelbergi Káté olyan sok helyen tanít.
Ma az ige az extrém, tehát a szélsőséges dolgokról tanít, leginkább arról, hogy az istenfélelem, a bölcsesség hogyan óv meg minket ezektől.
Elsőként a 15-ös versben olyan nem várt eseményekről és fordulatokról hallunk életünk hiábavaló, tehát nem éppen legjobb napjaiban, amire nem gondoltunk, amire nem számítottunk, hogy egy hívő emberrel ilyen is megtörténhet.
15. v. "Mindent láttam az én hiábavalóságaim napjain..."
Isten igéje felkészít, hogy bár sok áldás és öröm jön az Istentől, de jönnek majd napok, amire azt mondjuk, hogy azok a hiàbavalósàg napjai. Ezeken sok mindent làtunk. Sokszor olyat, amire nem számítottunk, amilyennel nem szembesültünk, amire azt mondjuk, hogy ez nem igazsàg, és ennek nem lenne szabad megtörténnie. Nem lenne szabad olyan dolgokat látni, amit látunk az egész világon, az Istentől való értékek kiforgatását, nem lenne szabad látni, hogy az igaz elvész az igazságában, a bűnös meg még meghosszabbítja az életét a maga gonoszságában. Valahogy a feje tetejére állnak a dolgok.Igazából semmit nem tudunk tenni ez ellen, hacsak azt nem, hogy felkészülünk arra, hogy lesz ilyen is.
Tanít az ige arról, hogy egy keresztyén embernek jó felkészülnie. Ezen a földön sok olyan igazsàgtalansàggal kell szembesülni, amire jó felkèszülni. Jó ragaszkodni az igei alapelvekhez akkor is, amikor ez a világ elkezd a feje tetejére állni.
Jó térden maradni, hogy talpon maradhassunk, az igei alapelvek biztos talaján, akkor is, ha minden a feje tetejére áll.
Ez a vers úgy az előző vershez tartozik, amikor az ige arról tanít, hogy Isten ad jó napokat is, meg rossz napokat is, de ha az Ő kezéből tudjuk azokat venni, akkor ez is a javunkra vàllik.
Kicsit olyan ez a dolog is. Sok igazsàgtalansàgot ès feje tetejére àllított dologgal kell szembetalàlkozni egy èleten àt, de lehet nekünk olyankor is az Úrhoz ragaszkodni, ès az Úrtól fogadni azt a jelen helyzetet is.
Hogy Isten valamit azon keresztül is ki akar munkàlni bennem. Talàn èppen a türelmet vagy az alàzatot vagy a jó bizonysàgtételt, aminek az ember azért híjjàn van. A gyerekek Józsefről tanultak a nyáron. Hányszor kerül igazságtalanul nagyon nyomorult helyzetekbe, de nem vádaskodott, nem lázadozott, tette a dolgát, és Isten ezen keresztül formálta és valami nagyobbra készítette fel. József nem lett volna jó kormányzó enélkül a nyomorúságos iskolák nélkül, ahogy Dávid se lett volna jó király a 10 éve bujdosás nélkül, amit el kellett ártatlanul szenvednie az apósától.
Az extrém események esetében tanuljuk meg, hogy el kell azokat fogadni az Úrtól, tudja az Isten, hogy mit akar azon keresztül kimunkálni az életünkben.
16. v. "Ne légy felettébb igaz ès felettèbb ne bölcselkedjél. Miért keresnél magadnak veszedelmet?"
Az extrém dolgok, amit hiàbavaló napjainkon làtunk, extrém reakciókat szülhetnek, amibôl ritkán van köszönet.
Könnyen feltör bennünk a nagy bölcs vagy èppen az igazsàgosztó óember. Ettől már csak egy lépés az indulat, és tudunk mi olyat mondani, amit magunk is megbànunk.
Dàvid is nagy szavakat mondott ès nagy igazsàgot szolgàltatott volna Nàbàlnak, de az Isten megàllította, hogy ne kerüljön extrem helyzetbe, meg bûnbe.
Van olyan, hogy az ember az igazsàgtalansàg miatt nagyon felhàborodik. Ezt kerülni kell. Miért?
Mondjuk azért, mert van holnap is. Abigail ezzel èrvel Dàvidnak.
Ne kövessen el olyat, amit holnap megbànnàl. Aztàn nem ismered sem a körülményeket, sem a kivàltó okokat, amiket az Úr ismer. Majd Ő rendezi mindekivel a maga idejèn. Dàvid nagy szavakkal indult neki, hogy kiirtsa Nàbàlnak még a kutyàjàt. Isten meg az özvegyèt adta neki felesègül, akit Dàvid kiràly hirtelen felindulàsból ki akart írtani. Sokszor nem tudjuk, hogy mit beszèlünk vagy mit teszünk hirtelen felindulàsból. Óvakodjunk az extrèm helyzetektôl ès bûnöktôl. Vannak dolgok, amelyek az Úrra tartoznak, ès nem rànk.
1 Sàmuel 25: 24-31
18. v. "aki az Istent féli, mindezektől megszabadul."
Az extrém dolgoktól, a szèlsőségektől. A hitetlen ember hajlamos a szélsőségre.
"Az istenfélô ember mind boldog, aki az ô útjaiban jàr." Zsolt 128:1
"Az Úr szilàrdítja meg az igaz ember lépteit, és útjàt kedveli. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr tàmogatja kezèvel."
Zsolt 37: 23-24
Isten egy olyan èletet szàn az övéinek, amit Ô maga tàmogat ès visz elôre. Ô egyengeti az utunkat. A szèlsôsègek mellèkutaitól megóv, de az istenfèlelm bölcs ès egyenes útjàn tovàbb visz.
Elôre visz, ès abban jó elôrehaladàst ad.
Nem rég olvastuk a Spurgeon àhítaban Isten Józsuèhoz intèzett szavait. Ne tèrj el attól se jobbra, se balra. Maradjunk az ige arany közèpútjàn, ès kerüljük a szèlsôsègeket. Se jobbra, se balra ne tèrjünk el att9l, ami igei, ami biztos.
19-22. v.
Ne legyenek extrém elvàràsaid sem az emberek irànt, mert nincs egy igaz ember a földön, aki jót cselekedne ès ne vètkezne.
Isten a Krisztusban megigazít.
Ilyen értelemben van igaz ember. De abszolút hibàtlan ember nincs.
Itt a földön mindenki vètkezik.
Ès még a szolgàd, még a munkàsod beszédére se hàborodj fel.
Mert te is szoktàl rosszat mondani màsokról.
Màsrèszt meg egyàltalàn nem biztos, hogy nincs igaza. Az meg teljesen biztos, hogy te mèg több rosszat tudnàl mondani magadról, mint màs mond nèha rólad. Ôk csak a felszínt kapargatjàk, ha rólad rosszat mondanak.
Krisztus az, akiben nincs bûn. Ha bûntelen emberben akarunk gyönyörködni, akkor benne kell.
Mi nem vagyunk azok.
Lehet meg kell a bûn ellen harcolni, de a sajàt bûneinknèl kell azt elkezdeni.
A mi gerendàinkkal, ès nem a felebaràtunk szàlkàival.
Vannak esetek, megjegyzèsek, amiket egyenesen meg sem kell hallani.
Nem kell mindenen megsèrtôdni, sem minden ellenünk elkövetett dolgot megjegyezni.
Nem kell figyelni mindenki minden beszèdère, csak az Úr beszèdère, amely alàzatra, türelemre ès bölcsessègre tanít.
Az Efèzus 1 és a Kolossé 1 Krisztust magasztalja. Többek között azèrt is, mert ô hozta el szàmunkra a bölcsessèget. Tôle kell azt kèrnünk.
Àmen
Tóth Z ev ref lp
Beregújfalu