Az elmúlt héten két ilyen textus is volt.
ApCsel 27
1 A lenézett ember békessége az Ószövetségben
Prédikátor könyve 9: 13-18
Egy kicsi város ellen nagy hódító király jön. Nagy erőkkel körbeveszi, de a kritikus ponton előjön egy szegény, lenézett bölcs ember, megmenti a várost. A bölcsek nyugodt szavaira kell inkább hallgatni, de számításba kell venni, hogy lenézik mert szegény és elesett.
Nekem ez személyes üzenet volt. Nem annyira a lenézettség, mert az én drága Megváltómat is lenézték, hanem az, ahogy az ilyet fogadni kell.
Az Ósz konkrét példát is tud az Ábelben lakó asszony esete.
2 Sám 20: 14-22
Egyszerűen beszélt, jól beszélt, nem fuvalkodott fel a sikere láttán, nem kereste az emberi elismerést. Nem is kapott. Isten meg gondoskodott róla, bekerült a Szentírásba, és a világon mindenki tudja, hogy kia az az ábeli asszony, aki bölcsességével megmentette a várost, Joábot meg egy ocsmány gyilkosságtól, amivel egy anyát, egy izraeli várost el akart pusztítani.
Itt is ez történt. Itt egy férfi szereperel. Ez annyiban mélyíti a mondanivalót, hogy egy ilyen embert a város élére kellett volna tenni megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsüléssel.
Préd 9: 15
Jó, ha akad, mert hasznot lehet belőle húzni, de azért tudja hol a helye. Ez a helye: szegény és többet nem törödünk vele.
De egy valaki értékelte, egy valaki emléket állított neki.
17-18-as vers. Többet ér, a bölcs és higgadt beszédre kell inkább hallgatni.
Ő pedig tudott csendben visszavonulni. Nem elégedetlenkedik, nem szidja a rendszert, semmi ilyen. Ő tudja önzetlenül a többi ember javára használni azt az ajándékot, amit az Úrtól kap.
2 A lenézett ember békessége az Újszövetségben
A múlt héten Pál hajóútját vettük
Pál a maga józanságával bölcsebb tanácsokat adott, mint a hajósgazda meg a kormányos.
Ap Csel 27: 9-11
Inkàbb hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak. Tehát egy ellnepárt keletkezett rögtön, akik ellene mondtak. Isten igehirdetői sokat szenvedtek szolgálatuk során az ilyen tapasztalt öregrókától, akik rögtön ellene mondanak, rögtön pártot gyűjtenek. Igaz, hogy butaság, de nehogy màr egy rongyos igehirdető ossza itt ki az észt. A kormányos rögtön megnyerte a tulajt. Biztos, ami biztos. Pedig pont neki lett volna érdeke, hogy mind a hajó, mind a rakomány révbe érjen. Néha nem csak az ész, de még a pénz se kàr, hogy elmegy, csak ellene mondjanak Isten gyermekeinek.
Isten gyermekei lenézettek, még akkor is, ha nyilvánvalóan a javát munkálják az embereknek.
Kifogásnak azt hozták fel, hogy nem alkalmas a telelésre. De hát egy kikötő volt. Igen, de minden bizonnyal voltak nehézségei, messzebbre kellett volba menni a foglyokkal vagy drága lehetett az élelmiszer. De akár így, akát úgy valami nehézség és kényelmetlenség volt, ami nem nagyon pászolt az embereknek.
Sokszor ennyi is elég, hogy emberek ne induljanak el Isten útján. Kényelmetlenség, kellemetlenség, ha meg tudják, hogy bibliát olvasok, az imaházba járok, stb. Isten életre hív, az igéhez hív, az ember meg azt mondja ez a hely nem alkalmas, ez az idő nem alkalmas.
Pál elmondta, segíteni akart, de nem hallgattak rá. Aztán ő ott volt csendesen, mint egy angyal, és segített, amikor újra eljött annak az ideje.
Zsidók 11:38 A hit hőseinek az üldöztetés jut, kecskebőrsátor, de Isten számukra jobbról gondoskodott.
39-40-es vers. Zsid 11: 10; 11:16
“számukra várost készített.”
Aztán Pál újra előáll. Nem szidja őket. Bár megjegyzi, hogy az lett volna a helyes, ha rám hallgattok. De ezt inkább azért mondja, hogy most valóban rá hallgassanak. Aztán felkészíti őket a nehéz partraszállásra. Először lelkikeg, igével erősíti őket, rögtön utána kenyérrel is. Aztán megtöri a kenyeret, példát ad. Az egész jelenetben Istenre mutat, aki elküldte az angyalát, akit ő szolgál, akinek ő a személyes tulajdona. Akiben ő egy percet sem kételkedik, hogy úgy lesz, ahogy ő megígérte.
3 A lenézett ember békessége itt és most
Ki a lenézett keresztyén?
Aki bátran, nyiltan, őszintén Jézussal él és Jézusnak ment halott embereket.
Amikor egy keresztyén a világ szerint él, akkor a világ elismerést ad.
Amikor őszintén szól, él, lelkeket ment, akkor csak ennyi jut neki: “Bolond vagy te Pál” vagy itt a hajón, nem értesz te hozzá, mert ugye mi azért tudjuk ám a dolgok menetét.
Aki szolgál, ha kell, életet ment, ha kell pedig csendesen visszahúzódik. Hisz nem én vagyok a fontos. Nem haragszik meg, ha ezért nincs megbecsülés vagy köszönet. Békessége van, ha mellőzik, hisz nem embereknek, hanem az Úrnak szolgál. Ha kigúnyolják, pártot ütnek ellene csendesen visszavonul a szürke hétköznapokba, ahonnan jött. De újra segít, bizonyságot tesz, Krisztusra mutat, amikor arra megint szükség van.
Pál elmondja, hogy Istennek szolgál. Ezt akárki elmondhatja. De Pál elmondja, hogy ő Isten tulajdonát képezi. Ő személyesen kapott Istentől ígéretet. Ő naoonta élő kapcsolatban van Jézus sal még a legextrémeb körülmények között is. Ezért van Pálnak békessége, ahogy ezért van nekünk is.
Az Úr Jézus, mint Isten szolgálja, mindig ott volt, tett, prédikált, segített, de nem lármázott, nem reklámoztatta magát, nem panaszkodott senkinek, hogy nem becsülik meg. Nem várta el, hogy megértsék, meglátogassák, megvigasztalják. Ő maga ment, ő vigasztalt, adott békességet, kereste és hívta a tanítványokat, megszólította őket munkájuk közepette, elhívta. Végül lábukat mosta, példát adott nekik, hogy szeressék egymást. Aztán az életét adta az övéiért, mert ennyire szeretett, mert ettől többet már nem adhatott nekik. Pedig mennyit szenvedett ártatlanul, hogy megváltsa a benne hívőket.
Ez legyen mindig előtted, amikor nem becsülnek meg, nem köszönik meg, nem értékelik szolgálatod, fáradozásod. Az Úr Jézus példája legyen előtted, aki nem sértődött meg, hanem még a halála óráján is azokért imádkozott, akik őt megalázták és megölték.
Isten őt felmagasztalta, és ő erre tekintett. Kövessük mi is őt ebben.
Tudjunk hittel szolgálni, tudjunk csendben félreállni, de mindig Jézusra nézni. Ámen
Tóth Zoltán
beregújfalui lp