1A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára. 2Halljátok ezt mind, ti, népek, figyeljen a világ minden lakója, 3közemberek és előkelők, gazdag és szegény egyaránt! 4Bölcs dolgokat beszél majd szám, szívem gondolatai értelmesek. 5Példázatra figyel fülem, hárfakísérettel adom elő talányomat. 6Miért féljek a gonosz napokon, ha körülvesz az alattomosok bűne, 7akik vagyonukban bíznak, és nagy gazdagságukkal dicsekszenek? 8Hiszen senki sem válthatja meg magát, nem adhat magáért váltságdíjat Istennek...
17Ne törődj azzal, ha valaki meggazdagszik, ha sok kincs lesz is házában. 18Úgysem vihet magával semmit, ha meghal, nem követi kincse. 19Bár életében áldottnak tartja magát, és dicsérik, hogy jól megy sora, 20mégis őseinek nemzedékéhez kerül, soha többé nem lát napvilágot. 21Mert a gazdag ember sem marad meg, hasonló az állatokhoz, amelyek kimúlnak.
Zsoltárok 49: 1-7; 17-21
Magyarázat:
A zsoltár író megszólítja a népeket, mert az a bölcs bizonyságtétel, amit mondani akar szükséges mindenkinek.
Az első, amiről bizonyságot tesz, hogy ne bízz a gazdagságban, mert az nem ad váltságot a lelkednek. Ne halmozd a vagyont és ne is áhítozz utánna, mert nem oldja meg a fő problémádat.
Második, amit elmond a zsoltáros, hogy egyedül Isten tudja megváltani lelkedet az örök kárhozattól. Ezért Istenben bízz egyedül, még akkor is ha jelenleg a helyzeted nyomorúságos.
A zsoltár író eljut erre az áldott felismerésre (16v.) és erről bizonyságot is tesz. Isten előtt kedves ha lelket mentünk és bizonyságot teszünk olyan hit igazságokról, amelyet az Úr megvilágosít nekünk.
Mondik L. ev. ref. presb.
Beregújfalu