Egy lavina kezdete - Áhítat a napi igéhez
"Dávid azonban ezt gondolta: Egy napon mégis el kell pusztulnom Saul kezétől. Legjobb lesz gyorsan elmenekülnöm a filiszteusok földjére. Akkor majd hiába üldöz engem Saul Izráel egész területén, megmenekülök a kezéből. Elindult azért Dávid, és átment hatszáz emberével együtt Ákishoz, Máók fiához, Gát királyához."
1 Sámuel 27: 1-2
Dávid itt egy hatalmas hibát követ el. A saját kezébe veszi ügyeinek az irányítását. Ez egy nagy lavinát indít el az ő életében, ami sok bajt és felesleges nyomorúságot idéz elő. Majd fogunk olvasni erről a következő részekben.
Dávid önerőből akar megszabadulni, talán megunta a menekülést, elfogyott a türelme , nyugalomra vágyott. A lényeg , hogy nem Istentől remélte a szabadítást és megint az ellenséghez fut. Azt hitte ez a jó megoldás, ott nem fogják üldözni. Igen ám, de jöttek más bajok. Dávid negatív példájából jó megtanulni, hogy ne mi akarjuk egyedül önerőből a problémát megoldani. Bízzunk az Úrban és tanuljunk türelemmel várni. Az már egy másik kérdés, hogy Isten kegyelme megmentette Dávidot ott is, de nem jó a kegyelemmel játszani.
Mondik László ev. ref. presb.